-Beca,itt vannak.-jött a kétségbeesett hang az ajtóm másik oldaláról.Nagy levegőt véve álltam fel,majd kifújtam.
-Menni fog.-mondtam és ajtót nyitottam.Ő ott állt.Teljes életnagyságban,a szembe lévő falnak dőlve,szemei engem fürkésztek.Végig mértem és elindultam.
-Beszéljük meg...-hallottam a hangját de ekkor én már nem értem rá.
-Beca.-köszöntöttek vidáman a fiúk.
-Sziasztok.-öleltem meg őket,egyesével.Ő még mindig nem jött le a lépcsőről.
-Beszéltettek??-súgta fülembe a kérdést Liam. Megráztam a fejem,annak jeléül,hogy nem.
-Beszélj vele.-szólt oda Niall.
-Kihagyom.-mondtam félvárról majd ledobtam magam a kanapéra.-Meséljetek.Milyen volt??-tértem a már kitervelt témára. Eleanor és Emiley leült mellém,a 4 fiú pedig elég telepedet.Egymás szavába vágva meséltek,de az én elmém máshol kalandozót.Szemeim akaratlanul is a lépcsőt nézték,várva,hogy lejöjjön rajta.Hiába.Agyamba csak úgy kavargottak a kérdések.Már 1 hete,hogy történt de mi még mindig nem beszéltünk se róla,se másról.Mikor hívott mindig kinyomtam,a skype-t se vettem fel neki,és mikor megpróbált a többi fiúval együtt beszélni velem,vagy csak egyszerűen megláttam a képernyőn egy 'Majd beszélünk fiúk."-kal távoztam a szobámba mely már teljesen romba dőlt.A ruhák és minden más a földön hever tehetetlenül.Ez az 1 hét volt életem egyik legrosszabb hete.Teljesen kifordultam magamból.A táncsuliba betegségre hivatkozva csak jövőhéten kell bemennem.El és Em mindenhogy próbált feldobni de nem ment nekik.A házból nem tettem ki a lábam,sőt a szobámat se gyakran hagyom el.Az ajtó kulcsra zárva szokott állni.Mióta az a dolog történt nem ettem.Semmi sem megy le a torkomon.-Ezekre a dolgokra gondolva,a már így is kiszáradt könnycsatornámból elindultak a könnycseppek.Egy egyszerű mégis dühvel teli mozdulattal letöröltem,de nem tette meg a hatását,még mindig folytak az eltévedt könnyek.Fölálltam,és egy szó nélkül távoztam.A lépcsőn felfelé haladva hallottam a kérdéseket és a meg nem válaszolt kérdéseket.Ő még mindig ott volt ahol hagytam,csak már a földön ült.Elsétáltam előtte ő pedig fölpattant.
-Kér...-kezdett bele de én becsaptam előtte az ajtót.-Beca,kérlek.-hallottam meggyötört hangját,de nem nyitottam neki ajtót.A zenét teljes hangerőre hangosítottam de nem használt.
-El kell mennem.-motyogtam.Megfogtam a telefonomat,majd a zenét úgy hagyva kinyitottam az ajtót.Ő még mindig ott volt,bár most Harry társaságában.
-Hova mész??-kérdezte Hazza,Zayn pedig reménykedve,hogy legalább Harry-nek válaszolok nézet rám.
-Szerintem semmi közötök hozzá.-mondtam,bár inkább csak a reménykedő fiúnak szántam a választ.
-Csak hallgass meg.-kérte Zayn.
-Nincs kedvem.-fordítottam hátat nekik.Lesétáltam,és a lent álló társaságra néztem.
-Hova mész??-kérdezte komoly,mégis ijedt hangon Eleanor.
-Majd jövök.-mentem ki az ajtón,ám valaki utánam jött.
-Kérlek,ne tedd ezt.-hallottam Louis könyörgő hangját.
-Mégis mit??-fordultam felé.
-Ne menj el,még nem beszélsz vele.-válaszolt.
-Mégis mért beszéljek vele?Mért kellene meghallgatnom??-kiabáltam.-Nem,Louis.Nem fogok beszélni vele.-mondtam mielőtt rákérdezhetett volna.
-Csak hallgasd meg.-kérlelt,és ekkor már Liam is vele volt.
-Nem fogom meghallgatni.Mégis mit mondhatna??Láttam amit látnom kellet.-fordítottam hátat,azzal a szándékkal,hogy elmegyek.-Olyan hülye vagyok.-mondtam,és már ott se voltam.Louis és Liam még mindig kiabált utánam,de én nem álltam meg.
-Rég láttalak.-köszöntött Dalton.-Azt hittem,hogy csak jövőhéten jössz be.-mosolygott rám barátságosan.
-Úgyis volt.De már jobban vagyok.Valamelyik próbaterem üres??-sétáltam hozzá.
-Az összes jó foglalt.Mért??-kérdezte.
-Táncolni akarok.-vontam vállat.-Hogy érteted,hogy jó??
-Hát van egy mondjuk úgy terem ami szabad,de nem a legjobb.
-Van benne magnó??-kérdeztem.
-Van,és tükör is.-válaszolt.
-Hol van??Baj lenne ha pár órára az enyém lenne??-kérdeztem.
-Nem,dehogy.A folyosó végén menj le a lépcsőn és rögtön megtalálod.-mondta én pedig elindultam.Mikor meglett a teremnek nevezet helység "boldogan" vettem tudomásul,hogy olyan mint a hangulatom.A magnó is van vagy 10 éves,de legalább elfogadta a cd-met.Mikor elindult a számomra már ismert dallam táncolni kezdtem.Minden fájdalmamat kiadtam magamból,így a szám végére már vagy 100 könnycsepp futott végig az arcomon.Elindult a másik zene,én pedig rugalmasan változtattam a táncom lépéséről.Az elmém teljesen velem volt,és lefoglalta a zene.Nem tudtam gondolkodni,és ennek örültem a legjobban.Olyan volt,mintha ezer év emléke zúdult volna ki.Reméltem,hogy a fejem teljesen kitisztul,de mikor elindult a Radioactive szám rájöttem,hogy még semmi sem történt.Max hangerőre húztam a zenét majd táncolni kezdtem,úgy mintha az életem múlna róla.Levettem a pólómat,így csak egy topp maradt rajtam.Mivel reggel csak egy egyszerű rövid gatyát vettem fel,tökéletes volt a tánchoz.Mikor már teljesen kifulladtam összeszedtem magam és távoztam a táncsuliból.Otthon senki se szólt egy szót se én pedig egyenesen a szobámba mentem,ahol a zenét amire táncoltam fölhúztam úgy,hogy halljam,majd zuhanyozni mentem.Senki se zavart,így a még mindig szóló zenére elaludtam.
*Reggel*
-Beca,kelj fel.-hallottam Emiley hangját.
-Mi van??-kérdeztem.
-Gyere le.Van valami amit meg kell nézned.-ment ki a szobámból.Fölvettem az első pólót ami a kezembe akadt és lefutottam.Lent mindenki a kanapén ült,még ő is.
-Gyere.-engedtek a gép elé.
-De..hisz ez én vagyok..-motyogtam.-Mégis,hogy került ez a videó a netre??-néztem végig a többieken.
-Nem tudjuk.-vont vállat Liam.
-Mi az,hogy nem tudjátok?!-álltam fel.-Ilyen nincs.-mentem fel a szobámba,ahol megfogtam a telefont és kimentem a teraszra.
-Tate??-szóltam bele.
-Igen.Beca??-hallottam Tate rekedtes hangját.
-Londonba vagy??-kérdeztem.
-Igen.Baj van??-hallottam az ijedt hangját.
-Gyere értem.-tettem le a telefont.
-Eleanor,Emiley gyertek.-mentem fel a szobámba,nyomomba a két lánnyal.
-Mi az??-csukta be az ajtót Em.
-Elmegyek.-mondtam.
-Hova,meddig??-kérdezte El.
-Tate-hoz.És szerintem este jövök.-öltöztem fel.
-Tate??-ismételte Eleanor.
-Igen,hozzá.Jön értem.Ne keresetek.-vettem fele gy egyszerű fekete cicagatyát,kék hosszított pólót és kék bakancsot.
-Oké.Mit mondjuk a fiúknak,hol vagy??-ült le az ágyamra Emiley.
-Nem tudom.Találjatok ki valamit.Vagy tudjátok mit?!Mondjátok meg,hogy Tate-tel.-kaptam fel a kabátomat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése