21.fejezet

Pofon,szakítás..

Ha Harry teheti azt amit akar akkor én is.
-Nem.-mondtam egy perverz mosollyal. Harry tett felém egy lépést.Én is tettem egyet felé.
-Hátsó szándék??-kérdezte majd letette a kezében tartott édességet.
-Van.-mondtam meg egy lépést felé téve.Már csak egy lépés volt köztünk.
-Segíthetek benne??-tette meg azt az egy lépést.Jól haladok.
-Igen.-mondtam majd én is letettem a kezembe tartót édességet. Harry a derekamra tette mind két kezét majd szorosan magához húzott.Mind két kezemmel a hajába nyúltam.
-Erre szükség van benne??-nyúlt a pólóm alá.
-Egyenlőre..-kezdtem bele.Egyik kezemmel én is pólója alá nyúltam.-Benne.-mosolyogtam.
-Kár.-vett fel egy szomorú fejet.
-Tudod,-hajoltam füléhez.-hogy..-kezdtem.Ajkammal nyakára apró puszikat hagytam.-csak játszottam??-engedtem el majd megfordultam.Ágyról fölvettem az édességemet majd az ajtó felé indultam. Harry ugyan ott áll.Mint akinek földbe gyökerezet a lába.-Látod.-néztem még egyszer vissza.-nem is olyan jó mint ahogy te azt hiszed.-mondtam majd a szobámba mentem.Bementem a fürdőbe,tettem magamra egy kis sminket,fölvettem egy elég hosszú pólót,fekete rövid gatyát (melyet a póló takar),egy fekete cipőt.Már is kész vagyok.

A kezembe fogtam a telefonomat,egy kis pénz mely elég a mozijegyre majd átkóboroltam Niall-hoz.

-Van kedved velem jönni??-kérdeztem tőle.

-Persze.Hova??-állt föl.

-Mozi.-mosolyogtam majd a szekrényéhez mentem.-Nem hiszem,hogy póló nélkül melegítő gatyába akarsz jönni.-nyitottam ki a szekrényét.Kivettem belőle egy zöld pólót,fekete gatyát majd Niall-hez vágtam.

-Kösz.-fogta meg a pólót.

-Segítsek??-kérdeztem.

-Segíthetsz.-mosolygott.Mellé sétáltam,kivettem kezéből a pólót majd rá húztam.-Kösz.-mosolygott majd lehúzta a melegítő gatyát.

-Khmm..Niall ebbe nem segítenék.-mosolyogtam majd elindultam az ajtó felé.-Vagy 5 perced arra,hogy megcsináld a hajad meg ilyenek.Hozd a kocsikulcsod.Lent várlak.-mentem ki az ajtón.Elindultam lefele a lépcsőn.A nappaliba volt mindenki.

-Merre merre??-kérdezte gyanakodva Zayn.

-Moziba.-hagytam rá.

-Kivel?-faggatott tovább Liam.

-Velem.-állt mögém az épp leérkező Niall.

-Én is.-pattant föl Hope.

-Oks.-mosolyogtam rá.

-Én is mehetek??-kérdezte Emiley.

-Persze.

-MI??-kérdezte Eleanor és Louis.

-Gyertek.

-Mindenki jön??-néztem körbe.

-Mért is ne.-mosolygott Zayn.

-Én nem akarok.-tette keresztbe a kezét Pezz.

-Akkor nem jössz.-zártam le a témát.Pezz-en kívül mindenki fölment a szobájába és öltözni kezdett.

-Kész vagyunk.-jöttek le egyszerre.

-Zayn ha kimész azon az ajtón vége.-állt fel Pezz mikor mindenki az ajtó felé indult.-VÉGE!!HALLOD??HA KIMÉSZ VÉGE.!!-sikította Pezz.

-Nem bírnád befogni??-kérdeztem.

-Közöd??-nézet rám flegmán.

-Itt még baj lesz.-fogta meg a kezem Louis.

-MI van??-kérdeztem Perrie-t.-Ha azt hiszed,hogy te valaki vagy nagyot tévedsz,Egy senki vagy jó hanggal.Érted??Senki.-adtam ki magamból a dühöt melyet Perrie hangneme és viselkedése váltott ki belőlem.

-Én egy senki??-nevetett fel cinikusan.-Nem én vagyok az akinek nincs senkije.Az anyád elhagyott.Az apád meghalt.A húgos is meghalt.Nézz már körbe nincs senkid az ég világon.A bátyád alig van veled.-kiabált Perrie.

-Legalább nekem volt életem.Volt olyan ember aki szeret.Neked volt??-kérdeztem,egy nagy levegő után fojtattam.-Nem.Neked sohase volt.És én ezt így is tudom,hogy nem ismerlek.-mondtam majd elindultam az ajtó felé.

-Az én tesóm legalább nem fogyatékos.-kiabált utánam.

-MI van??-fordultam meg.

-B@sszus.-szaladt ki Louis száján.

-Beca.-fogta meg a kezemet Liam.

-Engedj el.-mondtam rá se nézve.A akkor bennem tomboló düh mások szerint ijesztő volt.

-Na mi van kislány??-nevetett fel Perrie.

-Perrie,hagyd abba.-hallottam meg Hope hangját.

-Minek szólsz bele??-kérdezte Perrie.Mikor ezt meghallottam már csak azt vettem észre,hogy beütöttem Perrie-nek. Mindenki oda rohant.

-Beca gyere.-fogta meg a kezem Hope,Eleanor,Macey és Emiley. Elvittek onnan.

*10 perc múlva*

Mikor már mindenki lecsillapodott és bement a saját szobájába elindultam a lépcső fele.A nappaliból hangokat hallottam.

-Mért kellett ezt tenned??-kérdezte Zayn.

-Megérdemelte.-hallottam meg Perrie hangját is.Leültem a lépcső legfelső fokára és hallgattam ahogy beszélgetnek.

-Te mit csinálnál ha a te tesód lett volna rákos??-kérdezte Zayn.

-Nem rákos a tesóm.-visította Perrie.

-És ha az lett volna??vagy az lenne??-vetette oda a kérdést Zayn.

-Mért véded??-váltott témát Perrie.

-Mert.Te is tudod milyen nehéz neki,mégis mindig mosolyog és nem kezd el úgy nyávogni mint te.Mindig jó fej és a fiúkkal is jóba van.Téged is beenged a házba.Nem??-kérdezte Zayn.

-Mért nem az ő háza nem??-kérdezett vissza Perrie.

-De.Anya rá hagyta.

-Akkor menj szépen hozzá!-kiáltott Perrie.

-Állíts magadon,Perrie.-mondta Zayn még nyugodt hangon.

-Nem.-vágta rá Perrie.Fölálltam majd lesétáltam a konyhába.Elővettem egy poharat,öntöttem magamnak kávét és ahogy mindig is szoktam tettem bele cukrot és tejet.Ekkor egy hangos ajtócsapásra lettem figyelmes.

-Mi van??-mentem be a nappaliba.Zayn a kanapén ült.

-Szakítottam vele.-vonta meg a vállát.

-Sajnálom.-tettem le a poharat a dohányzó asztalra.

-Nem kell.-mosolygott Zayn majd maga mellé húzott.

-Hát akkor nézzünk filmet.-kapcsoltam be a tévét.